„Engem a színházban nem a történet érdekel. És az úgynevezett gondolatok sem érdekelnek. Irodalom, filozófia dolga.
Engem a színházban az élő testek között kialakuló viszonyrendszer érdekel. A kép. A kép, de a szónak egyáltalán nem a képzőművészeti értelmében.
Az élő test mozgóképe érdekel. Ami a filmhez sem hasonlítható, mert nem sokszorosítható.
Az élő emberi test érzékiségéből kialakuló képi érzet érdekel.
Ami persze valamiféle történetet is kirajzol, s a történetből gondolat is préselődhet.”
/Nádas Péter/

E tizedik táncfilmünket a rendező Szűcs Réka Sallay Dániel képzőművésszel, mint társrendezővel együtt tervezi képi formába önteni.
Sallay a szobrászat felől, azaz a körbejárható, tapintható, plasztikus vizualitástól érkezik.
Emellett diplomamunkájának tézise a sorozatos improvizációk útján megtalált végső forma: az az alaklét, mely egy adott anyag valódi sajátja, mely felé a matéria törekszik, illetve amelybe a művész eljuttathatja.
Valami olyasmit fogalmaz meg Sallay erről az általa improvizációnak mondott eljárásról, mint amire jelen projektben a táncosok törekszenek: a művész, maximális birtokában a technikai tudásnak ez automatizmust működtetve olyan tudatállapotba képes hozni magát, melyben matéria, forma és alkotó már nem válnak el egymástól.
Az előadó (alkotó) ily módon eszköze, médiuma az anyagnak, ugyanakkor az anyag az alkotó médiuma. Az egyik a másikban testesíti meg önmagát.
Sallay és Szűcs olyan vizuális formákat, eljárásokat kutatnak, melyekkel a lehető legplasztikusabban fejthetők fel a Liszt-opusok.
A film egy-egy jelenete mind külön nekifutás, mikrokísérlet e vizualizációra. Nem törekszik tehát a vizuális stáb homogenitásra –vállalt cél a fragmentált, heterogén, experimentális szerkesztés és montázstechnika.
A Liszt hangjai bizonyos értelemben akár animációs filmnek is tekinthető. Hiszen az élő test válik a játékban „lélektelen objektummá” előbb, hogy aztán e rituális, transzszerű cselekedetek révén „újralelkesüljön”, azaz animálódjék.
Technológiai értelemben is lehet animáció, hiszen a képzőművészet eszköztárából merít –foltok, színek, vonalak, formák testesítik meg a zenei kompozíciót.

​

• A projekt a Nemzeti Kulturális Alap Táncszakmai Kollégiuma támogatásában valósul meg.
• A film rendezője az "Újbuda Mecénás" alkotói ösztöndíjában részesül.